Otthonfelújítás: Megkerülhetetlen az energiahatékonyság javítása

A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, a lakásállomány nagyjából 40 százaléka pedig energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, így a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kiemelt fontosságú – hangsúlyozták az MBH Bank szakértői az Otthonfelújítási program indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg.  

Az MBH Jelzálogbank MBH Indexében több éve figyelemmel kíséri a hazai lakásállomány energetikai helyzetét. Elemzésükből többek között az is kiolvasható, hogy minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett. Hozzávetőlegesen 40 százaluk energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe. Egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája. 

A rendszerváltás előtt épült házak építésekor jellemzően nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, emellett Magyarországon 2013 és 2022 között a lakosság nem szembesült a piaci energiaárakkal. Az elmúlt években az energiaár-emelkedés és a rezsiválság nagyban megnehezítette a piaci felhasználók helyzetét, ezzel egyidőben a lakóingatlanok energiahatékonyságára vonatkozó követelmények is szigorodtak, így a lakosság számára is megkerülhetetlenné vált a lakások energiahatékonyságának témája. Az elemzők megállapították, hogy az 1945 előtt épült házak esetében hozzávetőleg évi 250 ezer-1,5 millió forint, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel. 

A hitelintézet a 154 bankfiókból álló, országos lefedettségű MFB Pont Plusz hálózatában július 1-től fogadja a lakosság Otthonfelújítási program kapcsán benyújtott pályázatait. 

„Az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági körülményeinek hatására számos beruházást kényszerültek elhalasztani az ügyfelek, azonban a közelmúltban tapasztalt gazdasági élénkülés, valamint az új Otthonfelújítási program hatására mostanra minden adott ahhoz, hogy a hazai lakásállomány korszerűbbé váljon, és megfeleljen a modern energetikai és fenntarthatósági követelményeknek” – hangsúlyozta Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. 

Fotó: pexels